Alapvető funkciók:
Anyagcsere-szabályozás: Irányítja a szénhidrát-, fehérje- és lipid-anyagcserét, glikogénként tárolja a glükózt, esszenciális fehérjéket, például albumint szintetizál, és szabályozza a koleszterinszintet.
Méregtelenítés (biotranszformáció): Ez egy kétfázisú enzimatikus folyamat. Az I. fázis (citokróm P450 enzimek) oxidációt alkalmaz, hogy a zsírban oldódó toxinokat vízoldhatóvá tegye. Ez néha reaktívabb intermediereket hozhat létre. A II. fázis (konjugáció) ezután olyan molekulákat, mint a glutation, szulfát vagy glicin, ezekhez a intermedierekhez kapcsol, inertté téve azokat, és epével vagy vizelettel kiválaszthatóvá téve azokat.
Szintézis: Epét termel (a zsírok emésztéséhez és a salakanyagok kiválasztásához elengedhetetlen), véralvadási faktorokat és immunmoduláló fehérjéket.
Tárolás: Tartalékokat tartalmaz vitaminokból (A, D, B12), ásványi anyagokból (vas, réz) és glikogénből.
Szűrés: A májban található Kupffer-sejtek a mononukleáris fagocita rendszer részeként működnek, eltávolítva a baktériumokat, a régi vérsejteket és az idegen részecskéket a portális vérből.
A „méreganyagok” és a „tisztulás” mítosza:
A „toxinok” kifejezés a köznyelvben homályos. A máj úgy van kialakítva, hogy kezelje az anyagcsere-melléktermékeket (ammónia, bilirubin), a környezeti xenobiotikumokat (mérsékelten) és az alkoholt. Az egészséges máj ezt folyamatosan teszi. Az az elképzelés, hogy egy „eltömődött” vagy „lassú” máj időszakos „öblítésre” szorul, nem elismert orvosi diagnózis. Az igazi májpatológiák – mint például az alkoholmentes zsírmájbetegség (NAFLD), a hepatitisz vagy a cirrózis – összetett állapotok, amelyek orvosi diagnózist és kezelést igényelnek, nem pedig házilagos „tisztítást”.
