Vannak nők, akik egyedül sétálnak.
Nem azért, mert antiszociálisak.
Nem azért, mert defektusuk van.
Nem azért, mert senki sem szereti őket.
De mivel különbözőek.
Nem könnyen illeszkednek be a hagyományos női baráti dinamikába. Nem értékelik a felszínességet. Nincs szükségük állandó megerősítésre. Nem tolerálnak bizonyos társadalmi szabályokat, amelyek sokak számára normálisak. És ez elkerülhetetlenül azt eredményezi, hogy kevés barátjuk van... vagy akár egy sem.
De van egy fontos dolog, amit már a legelején meg kell érteni:
Ezek a tulajdonságok nem hibák, hanem a létezés módjai.
Ha magadat látod bennük, nincs veled semmi baj. Egyszerűen csak másfajta kapcsolódásra van szükséged.
Az alábbiakban az öt leggyakoribb jellemzőt vizsgáljuk meg.
